Az ügyfelek és a dolgozók véleménye ellenére, a cégek kevesebb, mint egynegyede tekintette a fenntarthatóságot és a társadalmi problémákat fontosnak 2020-ban – de a járványt követő időszak reményt keltő

Új fenntarthatósági indexjelentés az Epsontól

Az ügyfelek és a dolgozók véleménye ellenére, a cégek kevesebb, mint egynegyede tekintette a fenntarthatóságot és a társadalmi problémákat fontosnak 2020-ban – de a járványt követő időszak reményt keltő

• Az Epson jelentése a fenntarthatósági elvárásokat vizsgálja a koronavírus-járvány időszakában, az üzleti élet változásaival együtt

• A jelentés változó prioritásokról, az érdekeltek megosztottságáról, továbbá eltérő generációs és regionális hajtóerőkről számol be

Az Epson új indexjelentése áttekinti a változó prioritásokat és a fenntarthatósággal, valamint a társadalmi megfontolásokkal kapcsolatos elvárásokat, a koronavírus-járvány előtt és után. A jelentés nem csak a vállalkozások intézkedéseit vizsgálja, hanem a vásárlóik, illetve alkalmazottaik elvárásaiból adódó lehetőségeket és fenyegetéseket is áttekinti. Külön szempont volt a demográfiai és a regionális eltérések vizsgálata.

A jelentés a koronavírus-járvánnyal sújtott nyári hónapokban végzett kutatás eredményeit tartalmazza, amelyben több mint 4000 európai és közel-keleti válaszadót kérdeztek a fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeikről és hozzáállásukról [1]. A felméréseket egy sor vitaest követte 2020 utolsó negyedévében, hogy kiértékeljék a tapasztalatokat. 

 

[1] A kutatást az Epson felkérésére a B2B International vállalat végezte, 2020 júniusában

 

„Az Epson számára a fenntarthatóság régóta a vállalat működésének egyik sarokköve, mind az általunk gyártott termékek tervezése és előállítása szempontjából, mind saját magatartásunk és üzleti tevékenységünk során. Nem gondoljuk, hogy egyedül mi törekednénk az üzleti élet egy fenntarthatóbb megközelítésére, de a világjárvány következtében sok prioritás megváltozott” – nyilatkozta Darren Phelps, az Epson Europe alelnöke. 

„Azt szerettük volna megtudni, majd partnereinkkel és fogyasztóinkkal ehhez alkalmazkodni, hogy a technológia mely módon válhat a fenntarthatóbb és gazdaságilag is életképesebb jövőt megcélzó tervek javára. Jelentésünk a begyűjtött információk esszenciája, amely egyaránt vizsgálja a jelenlegi és a tervezett intézkedéseket, valamint az érdekelt felek elvárásait, amik befolyással bírnak az üzleti sikerre nézve.”

Főbb tanulságok:

  • A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos válság idején az európai és közel-keleti vállalkozások alig egynegyede tekintett a fenntarthatósági és társadalmi problémákra a három legfontosabb szempont egyikeként
  • Ez különösen meglepő eredmény annak fényében, hogy az általános lakosság 71%-a találta fontosnak a környezeti és társadalmi kérdéseket (mind az ügyfelek, mind az alkalmazottak viszonylatában)
  • A megkérdezettek 83%-a nyilatkozott úgy, hogy az általuk vásárolt termékek és szolgáltatások esetén számukra fontos szempont volt a kapcsolódó környezetvédelmi és a társadalmi háttér
  • Mind az irodában, mind az otthonról dolgozó alkalmazottak úgy vélték, hogy a környezeti tényezőknek kulcsfontosságú szerepet kell játszaniuk az otthoni használatra rendelkezésre bocsátott termékek vonatkozásában (a megkérdezettek 70%-a nyilatkozott úgy, hogy az otthoni munkavégzést lehetővé tevő technológiáknak tartósnak és energiahatékonynak kell lenniük, illetve kevesebb hulladéktermeléssel kell működniük)
  • Az alkalmazottak 81%-a vélte fontosnak, hogy munkáltatójuk vegye figyelembe a társadalmi és környezetvédelmi szempontokat
  • A jövő szempontjából fontos, pozitív környezettudatos tervezés terén az IT döntéshozók vezető szerepet játszanak. Mindez támogatást nyújthat azon vállalkozások számára, akik a koronavírus-járvány megszűntével kívánják fontossági sorrendbe állítani a szempontokat, összhangban az ügyfelek, az alkalmazottak és az érdekelt felek elvárásaival
  • Vannak ugyan nyilvánvaló regionális és generációs különbségek, mégis a többség egyetért abban, hogy a fenntarthatósági és társadalmi szempontok kedvező hatással lehetnek az üzletmenetre nézve

 

További részletek:

A fenntarthatóság helyzete – most és a koronavírus-járvány elmúltával

Érthető módon, a koronavírus-járvány velejáróit figyelembe véve, a vállalkozásoknak új fontossági sorrendet kellett felállítaniuk. Sajnálatos módon a fenntarthatósági és a társadalmi értékek kisebb szerephez jutottak, miközben a cégek 76%-a nyilatkozott úgy, hogy a szempontok nem kerültek be a három legfontosabb üzleti prioritás közé. Megelégedésre adhat okot, hogy egyes várakozások szerint a krízishelyzet elmúltával e témakörök ismét a figyelem középpontjába kerülnek, hiszen a válaszadók 65%-a vélte úgy, hogy a járvány után ezek a szempontok ismét fontos tényezőkké lépnek elő.

 

Az irodai technológiák vonatkozásában a fenntarthatóság és a költséghatékonyság kéz a kézben jár. Ezeket a megoldásokat azonban gyakran figyelmen kívül hagyják, mivel az olyan makrotrendek, mint a szélturbinák és a napelemek térnyerése, sokak számára azt a benyomást keltik, hogy a fenntarthatóság nehezen hozzáférhető és egyúttal költséges is.

 

Az informatikai döntéshozók a fenntarthatóság bajnokai

A legpozitívabb jövőképpel az IT döntéshozók rendelkeznek, mivel 79%-uk nyilatkozott úgy, hogy szerintük a környezetvédelmi és társadalmi szempontok kiemelt jelentőséggel bírnak majd a koronavírus-járvány elmúltával.  Erre magyarázattal szolgálhat az a tény, hogy nagyobb rálátás és tudás van a birtokukban az elérhető egyszerű technológiai megoldásokkal kapcsolatban, ráadásul pozíciójukból adódóan könnyebben alkalmazhatják is ezeket, megismerve hatásukat.

 

„Tisztában vagyunk azzal, hogy a tintasugaras technológia alkalmazása hatalmas környezetvédelmi előnyökkel jár a lézernyomtatókkal szemben, és évek óta sürgetjük a váltást” – tette hozzá Darren Phelps. „Egészen egyszerűen érzékeltetve, ha az összes európai lézernyomtatót lecserélnénk az Epson hő nélküli technológiával működő üzleti tintasugaras nyomtatóira, azzal évente annyi energiát takaríthatnánk meg, hogy a szén-dioxid kibocsátásunk 410 millió kilogrammal csökkenne, miközben az energiára fordított kiadások akár 152 millió euróval is alacsonyabbak lehetnének [1]

 

[1] Az Epson számításai alapján. A TÜV Rheinland által hitelesített módszer a „Tipikus energiafogyasztás” alapján, amelyet az Energy Star vizsgálati eljárás alapján határoztak meg és/vagy szimuláltak, és kWh/év értékben mértek. A modellek kiválasztása az IDC HCP Tracker 2019. második negyedéves adatai (2015. első negyedév – 2018. negyedik negyedéves adatok), valamint egy, az EU 22 országát vizsgáló 2018-as jelentés alapján történt („Installed Base by Vertical, 2109Q2”). Az összehasonlító számítások itt találhatók: https://www.epson.eu/neop-footnotes

 

Lehetőség a fenntarthatóságra

A környezetvédelmi és társadalmi értékek mellett való elköteleződés kevésbé kézzel fogható előnyökkel is jár, miközben a döntéshozók 82%-a és a nem döntéshozó pozícióban lévők 78%-a véli úgy, hogy az ilyen irányú intézkedések komoly hatással lehetnek az üzleti teljesítményre nézve. 

  • 44% véli úgy, hogy befolyással lehetnek a márka megítélésére
  • 40% véli úgy, hogy befolyással lehetnek a munkavállalói hűségre
  • 38% véli úgy, hogy befolyással lehetnek a munkaerő termelékenységére

Továbbá, a környezetvédelmi és társadalmi erőfeszítésekre odafigyelők 86%-a számít arra, hogy az üzleti nyereség a következő egy/öt év során növekedni fog.

Fogyasztóként vagy ügyfélként a megkérdezettek 83%-a nyilatkozott úgy, hogy az általuk vásárolt termékek és szolgáltatások esetén számukra fontos szempont volt a kapcsolódó környezetvédelmi és a társadalmi háttér. Alkalmazottként a megkérdezettek 81%-a számára voltak fontosak ezek a tényezők, és ők szerették volna azt is látni, hogy a munkáltatójuk ugyanígy érez. Kritikus tényező a jövőbeli munkaerő-tervezés terén.

Életkortól függetlenül, az alkalmazottak azt szeretnék, ha jobban odafigyelnének a felszerelésekre (otthon és az irodában egyaránt)

Ha a munkáltató által biztosított eszközökről van szó, az alkalmazottak számára fontos a fenntarthatóság, így 70%-uk nyilatkozott úgy, hogy a termékeknek tartósnak és energiahatékonynak kell lenniük, illetve kevesebb hulladéktermeléssel kell működniük.

És bár a generációs különbségek nyilvánvalóak – a 22 évesnél fiatalabb válaszadók 76%-a, valamint a 23 és 37 év közötti válaszadók 71%-a vélte úgy, hogy a koronavírus-járványt követő időszakban a környezetvédelmi és a társadalmi szempontok fel fognak értékelődni, szemben az 54 év felettiek 55%-ával – mégis az idősebb korosztály igényli az energiahatékonyságot, a hosszú élettartamot és a hulladékanyagok csökkenését a termékekkel kapcsolatban.

 

Tudjon meg többet, és tekintse meg az Indexjelentést itt: xxxx

 

Vége

Megjegyzés a szerkesztőnek

Tudjon meg többet arról, hogy az Epson mit tesz a fenntarthatóság érdekében: https://www.epson.eu/greenreport