Az Epson Globális Felmérése Ijesztő „Éghajlati Valósághiányt Mutat – Az Emberek 46%-a Még Mindig Optimistán Gondolkodik Afelől, Hogy Életük Során Elkerülik a Klímaválságot

Az új kutatások rámutatnak a klímaváltozás érzékelése és a vészhelyzet súlyossága közötti jelentős szakadékra

Az Epson Globális Felmérése Ijesztő „Éghajlati Valósághiányt Mutat –    Az Emberek 46%-a Még Mindig Optimistán Gondolkodik Afelől, Hogy Életük Során Elkerülik a Klímaválságot

Az Epson Globális Felmérése Ijesztő Éghajlati Valósághiányt Mutat – Az Emberek 46%-a Úgy Véli, Elkerülhető a Klímaválság

Az új kutatások rámutatnak a klímaváltozás érzékelése és a vészhelyzet súlyossága közötti jelentős szakadékra

 

Kiadás: 2021. szeptember 10.

50 nappal az Egyesült Királyságban tartandó novemberi COP 26 csúcstalálkozó kezdete előtt az Epson bejelenti az Éghajlati Valóságmérő eredményeit. Az Epson kutatásai során fény derült arra, hogy az éghajlati valóság és annak katasztrofális hatásainak megértése között potenciálisan káros szakadék van. A felmérés a klímaváltozással kapcsolatos globális tapasztalatokat és véleményeket tartalmazza 15 264 ázsiai, európai, észak-amerikai és dél-amerikai fogyasztótól.

A felmérés időzítése arra hivatott, hogy a COP 26 megbeszélések keretbe foglalását elősegítse, míg az Epson Éghajlati Valóságmérő felmérés célja az, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozás hatásaira, befolyásolja a transzformatív üzleti döntéseket, és jobb tájékoztatást nyújtson a politikai döntéshozóknak.

Valóságdeficit: Optimizmus kontra bizonyíték

A felmérésben magánszemélyek vettek részt Ausztráliából, Brazíliából, Kínából, Franciaországból, Németországból, Indiából, Indonéziából, Olaszországból, Japánból, Szingapúrból, Dél-Koreából, Spanyolországból, Tajvanból, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból. Amikor arról kérdezték őket, hogy az emberiség képes lesz-e leküzdeni a klímaválságot még az ő életükben, a válaszadók közel fele (46%-a) azt állította, hogy „nagyon” vagy „eléggé” optimista. Ez jelentősen felülmúlja azt a mindössze 27%-ot, akik úgy nyilatkoztak, hogy nagyon vagy eléggé pesszimisták.

Ennek az optimizmusnak a legnépszerűbb támogató okai a következők: a klímaváltozással kapcsolatos fokozódó tudatosság (32%), a tudomány és technológia képessége megoldás kidolgozására (28%), valamint a megújuló energiák felé való elmozdulás (19%). Globálisan a válaszadók 5%-a nem hiszi, hogy a klímaváltozással kapcsolatos vészhelyzet egyáltalán fennállna — az USA (11%)-al, Németország (7%)-al és az Egyesült Királyság (6%)-al vezetik a klímaváltozást tagadók listáját. 

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület arról számol be, hogy csupán néhány, ember által okozott klímaváltozás visszafordítása is évezredeket vesz igénybe [i], és tekintettel a számos globális eseményre – beleértve a legmelegebb júliust, amit [ii] valaha rögzítettek, az erdőtüzeket [iii] Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában, valamint az árvizeket [iv] Kínában, Kolumbiában és Németországban – az Epson Éghajlat Valóságmérő eredményei azt mutatják, hogy a bizonyítékok ellenére az optimizmus áll nyerésre, ami káros Klíma Valóság Deficitet jelez.

Henning Ohlsson, az Epson Europe fenntarthatósági tevékenységekért felelős igazgatója hozzátette: „Amint a klímavészhelyzet a szemünk előtt kibontakozik, valóban aggodalomra ad okot, hogy sokan nem ismerik fel, sőt aktívan tagadják meg a létezését is. Ez egy figyelmeztető felhívás mindenki számára – kormányok, vállalkozások és magánszemélyek számára egyaránt – az együttműködésre, hogy a COP 26 meghozza a döntéseket és inspirálja a klímaváltozás mérsékléséhez szükséges intézkedéseket.”

Szembesítés a tényekkel: Megértés kontra cselekvés

A felmérés megállapítása szerint a túlzott optimizmus a klímaváltozás, illetve a klímaváltozás mértékének hiányos felismeréséből fakadhat. A válaszadók mintegy háromnegyede látja a kapcsolatot az éghajlatváltozás és az emelkedő globális hőmérséklet (77%), az extrém időjárás (74%) és az erdőtűz (73%) között. Ezzel szemben a tudatosság a felére csökken az olyan jelenségek esetében, mint az éhínség (57%), a tömeges emberi migráció (55%) és a rovarjárványok (51%). Itt jelentős regionális eltérés mutatkozik, mely esetben Tajvanon (72%) a legmagasabb és az Egyesült Államokban (44%) a legalacsonyabb az éhínség megértésének mértéke.

Sokan az állami és ipari szereplőkre hárítják a vészhelyzet megoldásának felelősségét. A megkérdezettek közül négyből több mint egy személy (27%) a kormányokat, míg 18% a vállalkozásokat tartja a „leginkább felelősnek”. Közel 18% elismeri a személyes felelősséget — Indonéziában a legmagasabb ez az arány (30%), míg Kínában és Németországban rögzítették a legalacsonyabb szintet (11%). Bátorító azonban, hogy a válaszadók közül a legnagyobb számban a felelősséget kollektív felelősségként (31%) azonosítják.

Míg az emberek hajlandóak életvitelüket megváltoztatni a válság kezelése érdekében, vannak olyanok is, akik csak vonakodva cselekszenek. A felmérés azt mutatja, hogy 65% már beleegyezett (már alkalmazza vagy tervben van) az üzleti és szabadidős utazások csökkentésébe – de csupán 40% valósította is meg ezt. 68% egyetért azzal, hogy elektromos járművekre vált – de csak 16% tett is így. Végül 58% ért egyet azzal, hogy növényi alapú étrendre kell váltani, de mindössze 27% lett vegán. Még ha csak a viszonylag egyszerű választásokat vesszük is figyelembe, mint például a nem fenntartható márkák bojkottálását, bár 63% egyetért ezzel, mindössze 29% változtatott a vásárlási szokásain.

Üzleti valóság – a cselekvés ideje most van

Az Éghajlati Valóságmérő szering sokak számára a klímaválság továbbra is olyasmi, ami valaki mással történik. Mivel a felmérés kimutatta, hogy a válaszadók mindössze 14%-a ismeri el a nagyvállalatokat, mint a klímaváltozással kapcsolatos vészhelyzetek megoldásáért a leginkább felelős tényezőket, és mindössze 3%-os felelősséget hárít a kisvállalatokra (kevesebb, mint a klímaváltozást tagadók 5%-a), a felmérés azt is sugallja, hogy itt az ideje, hogy a vállalatok nagyságuktól függetlenül nagyobb szerepet vállaljanak.

A vállalatok más vállalkozásokat és fogyasztókat is támogathatnak a fenntarthatóságot támogató innovációk révén. Az Epson-nál ez többek között a következő kezdeményezéseket eredményezte: az ügyfelekre gyakorolt hatás csökkentése érdekében rendkívül energiahatékony hő nélküli nyomtatási technológia használata; valamint a környezetvédelmi technológiák, például a természetes eredetű (nem műanyag) anyagok kutatása és fejlesztése.

A termék- és anyaginnováción túl a vállalkozások jelentős változást érhetnek el a klímatudat népszerűsítésével és bizonyításával. Az Epson ezt a következőképpen valósítja meg: 100%-ban megújuló villamos energiára való áttérés és részvétel az olyan kezdeményezésekben, mint például az RE100 megújuló energiával kapcsolatos projekt; az erőforrás-hurok lezárása például a termékfelújítás és -újrafelhasználás népszerűsítésével; valamint nagy hatású partnerkapcsolatok kialakítása, például a National Geographic-kel való együttműködés a permafroszt megóvása érdekében[i]. permafroszt védelme érdekében [v].

Az Epson nemzetközi elnöke, Yasunori Ogawa így nyilatkozott: „A Klímavalóság Deficit felfedezése azt mutatja, hogy a tudatosság, valamint a cselekvés elengedhetetlen a vészhelyzet kezeléséhez. Az Epson célja, hogy ezt a tudatosságot és a szükséges technológiákat — saját vállalatunk, más üzletágak és a fogyasztók részvételével — az átformáló átalakulás elindítására használja. A fenntarthatóság üzleti tervünk középpontjában áll, és jelentős erőforrással támogatjuk azt, mivel bár tudjuk, hogy hosszú utat kell megtennünk, úgy gondoljuk, jobb jövőt építhetünk.”

 

[i] https://www.ipcc.ch/2021/08/09/ar6-wg1-20210809-pr/

[ii] https://www.noaa.gov/news/its-official-july-2021-was-earths-hottest-month-on-record

[iii] https://www.bbc.co.uk/news/58159451

[iv] https://www.reuters.com/business/environment/china-germany-floods-expose-climate-vulnerability-2021-07-22/

[v] https://www.epson.co.uk/insights/article/epson-partners-with-national-geographic-to-encourage-businesses-to-turn-down-the-heat-in-the-fight-against-climate-change2