Az Epson B2B 2021-es fenntartható munkakörnyezet-indexe

PDF letöltése

Bevezetés: A holnap fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedése, még ma

A 2020-as év elején a vállalatok és a munkavállalók már tisztában voltak a felesleges utazás hatásaival, a távmunkavégzés előnyeivel és a technológia szerepével, amely lehetővé teszi a hatékonyabb, fenntarthatóbb munkahelyet. Nem a COVID-világjárvány hozta létre a változást, de minden bizonnyal felgyorsította a folyamatot.

A lezárás következtében egy másfajta jövőre is pillantást vetettünk. A drámaian csökkenő közlekedés javította a levegőminőséget és csökkentette a hangszennyezést. A technológia által lehetővé tett távmunka csökkenti a vállalkozások energiafüggőségét, és javítja a munkavállalók munka–magánélet közötti egyensúlyát. Továbbá felgyorsította az ügyfelek viselkedésének és elvárásainak változását arról, hogy mitől fenntartható, technológiailag kompatibilis egy vállalat.

Egy hosszú távú fellendülési időszakba lépve a környezet fenntarthatósága az üzleti siker kulcsfontosságú eleme lesz. Az Epson B2B 2021-es fenntartható munkakörnyezet-indexe az első a teljesítményértékelési tanulmánysorozatban, amelyek alapján a vállalkozások értékelhetik és mérhetik a fenntarthatóság felé tett előrelépéseiket.

Meggyőződésünk, hogy a technológiának a fenntartható vállalkozások kiépítésében betöltött szerepe kulcsfontosságú. Ezt szem előtt tartva célunk, hogy megértsük mások véleményét és álláspontját. A B2B International kutatóvállalattal együttműködve több, mint 4000 alkalmazottat kérdeztünk meg 26 országban, és számos panelbeszélgetést tartottunk, hogy a világjárvány közepette is felfedezzük a fenntartható kezdeményezések iránti kedvet. Amit találtunk, az biztató volt. Az alábbiakban betekintést nyújtunk kutatásainkba a legfontosabb trendek és tanulságok elemzése mellett, amelyeket minden vállalkozás végrehajthat.

Darren Phelps –
az Epson Europe üzleti értékesítési részlegének alelnöke

3/4
Az alkalmazottak háromnegyede nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni a környezeti és társadalmi kérdésekre a COVID után
4/5
5-ből 4 munkaadó gondolja úgy, hogy a fenntarthatóság szerepe a vállalkozásokban egyre nagyobb

DE

A munkavállalók mindössze
25%
a és a munkaadók
29%a hiszi,
hogy ez 100%-ban beágyazódik a munkahelyre való visszatérési és helyreállítási terveikbe a világjárványt követően

A munkavállalók lelkesebbek az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban, mint a munkaadók – 2-szer több munkavállaló szeretné megtartani a rugalmas munkavégzést, mint amennyi munkáltató

 

Nem a „nagy kezdeményezésre” kell várni. A vállalatok már MA változtathatnak viselkedésükön, és végrehajthatnak egyszerű technológia változásokat.

Az alkalmazottak 70% a azt szeretné, ha az otthoni munkaeszközök tartósak, energiatakarékosak lennének, vagy legalább csökkentenék a pazarlást.

A kultúra erősen befolyásolja, hogy a vállalatok mennyire reagálnak a környezeti és társadalmi kérdésekre.

2. A fenntarthatósághoz való hozzáállásra gyakorolt nemzeti hatás

A kultúra fontos szerepet játszik a környezeti szempontokból, de a vállalatok viszonylag könnyedén kitörhetnek a sztereotípiákból

A kormány fenntarthatóság és az ország kultúrája iránti vágya befolyásolja, hogy a szervezetek mennyire tudnak foglalkozni, illetve mennyire foglalkoznak a környezeti és társadalmi kérdésekkel. A történelmileg erős fenntarthatósági szemlélettel rendelkező országokban lévő vállalkozásoknál elemzésünk szerint nem történt nagy változtatás a munkavégzési gyakorlatban, de ez majdnem biztosan azért van, mert a rugalmas munkavégzés, a megújuló anyagok és az energiatudatosság már működésük részét képezik.

Az indexünkben alacsonyabb pontszámmal rendelkező országok (skandináv, balkán országok) történelmileg rá vannak hangolódva ezekre a kérdésekre, míg mások, például a Közel-Keleten, viszonylag nemrégiben kezdtek erőfeszítéseket tenni a fenntarthatósági célok elérése érdekében. Ez megmagyarázná azt is, hogy Görögország miért ért el olyan magas pontszámot annak ellenére, hogy a 2020-as környezeti teljesítményindexen csak a 25. helyen áll, összehasonlítva az északi nemzetekkel, amelyek az első, a hetedik, a nyolcadik, a kilencedik és a 17. helyen állnak. Fontos megjegyezni, hogy ez az index az egyének és a vállalkozások hozzáállásának és nézeteinek pillanatfelvétele, és nem a nemzeti ambícióké. Ezzel együtt érdekes látni, hogy a kollektív haladás során a hozzáállás kevésbé határozott, ami figyelmeztetést jelenthet az erőfeszítések esetleges elmaradására.

 

Az Epson megjegyzése:

Ahol a fenntarthatóság terén van történelmünk és hírnevünk, ott a piacoknak gondoskodniuk kell arról, hogy ez ne vezessen önelégültséghez. Egy hagyományosan környezet- és szociálisan tudatos társadalomban jól látható, hogy a munkavállalók csupán 25%-a tartja nélkülözhetetlennek a fenntarthatóságot, szemben a görögök 48%-ával. Görögország mint nemzet számára állandó kihívást jelent a fenntarthatóság, de egyértelmű, hogy van igény a változásra.

Darren Phelps
az Epson Europe üzleti értékesítési részlegének alelnöke

„A kormányok biztosítanak néhány nagy mozgatórugót, amelyek befolyásolják az elektronikai szektort és szorgalmazzák a fenntarthatóságot. A szolgáltatók nem beszélhetnek a levegőbe, ha biztosan eleget kívánnak tenni ezeknek, és hogy a változás végigmenjen az ellátási láncon is.”

Susanne Baker,
Klíma-, környezetvédelmi- és fenntarthatóságügyi igazgatóhelyettes, TECHUK

A fejlett fenntarthatósági bizonyítvánnyal rendelkező országokban dolgozó munkavállalók általában többre értékelik környezetre és társadalomra gyakorolt hatásukat összehasonlítva azokkal, akiknél ez hiányzik:

A horizontal bar chart showing Germany at 33% and Baltics at 13%
Németország33%
Olaszország33%
Franciaország31%
Hollandia31%
Spanyolország30%
Belgium29%
Skandinávia29%
Közel-Kelet28%
Egyesült Királyság27%
Törökország25%
CKözép-/Kelet-Európa18%
Görögország15%
Baltikum15%
Baltics14%

„Az Európai Unió jövőbeni beruházásait is integrált célkitűzésekhez kell kötni. Örülök, hogy a vállalkozók fektetnek a fenntartható megoldásokba, de talán az államnak is kellene támogatást és hozzájárulást nyújtania a fenntartható célokhoz.”

Lina Sabaitienė
A Litván Köztársaság energiaügyekért felelős miniszterhelyettese
 

A környezetre és társadalomra gyakorolt hatások fontosabbá válnak az üzleti életben a COVID után:

Ahol a legtöbb munkavállaló számít erre

  1. Közel-Kelet (94%)
  2. Törökország (90%)
  3. Görögország (79%)

Ahol a legkevesebb munkavállaló számít erre

  1. Skandinávia (47%)
  2. Balkán-félsziget (41%)

A fenntarthatóság ÉS a költséghatékonyság együtt jár az otthoni munkavégzéshez használt eszközökkel – a helyi kultúrák befolyásolják a munkavállalók hangulatát:

Legnagyobb igény

  1. Görögország (54%) Tartósság
  2. Németország (52%) Energiatakarékos
  3. Görögország (51%) Hulladékkorlátozás

Legkisebb igény

  1. Belgium (37%) Tartósság
  2. Belgium (31%) Energiatakarékos
  3. Törökország (28%) Hulladékkorlátozás

A környezetvédelmi és társadalmi problémák 100%-ban beépülnek a munkahelyre való visszatérésről szóló tervekbe:

Ahol a leginkább valószínűnek tartják

  1. Közel-Kelet (40%)
  2. Németország (37%)

Ahol a legkevésbé látják valószínűnek

  1. Balkán-félsziget (14%)
  2. Skandinávia (17%)

Egyre szívesebben dolgoznának távmunkában a COVID után is:

Leglelkesebbek

  1. Hollandia (37%)
  2. Spanyolország (35%)
  3. Belgium (34%)

Legkevésbé lelkesek

  1. Balkán-félsziget (24%)
  2. Közel-Kelet (17%)
  3. Törökország (22%)

Vállalatok, amelyek nagy valószínűséggel lehetővé teszik a vegyes munkavégzést:

Hollandia (24%); Spanyolország (22%); Belgium (21%)

...és a legnagyobb eltérés a munkavállalók és a munkaadók elvárásai között a vegyes munkavégzéssel kapcsolatban:

Németország (-16%); Olaszország (-15%); Balkán-félsziget (-15%)

 

3: Az ügyfelek és a munkavállalók elvárásainak való megfelelés

A fenntarthatóság büszkeség és megkülönböztetés a munkavállalók számára

A munkahelyre való visszatérés és a COVID utáni helyreállítási tervek a 2021-es üzleti terv rendkívül fontos részei. A távmunkával kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó irányelvek mellett azonban a munkavállalók nem vélik úgy, hogy eddig elegendő figyelem jutott volna a társadalmi és környezetvédelmi problémák megoldására.

Az Epson megjegyzése:

A munkavállalók elkötelezettsége és megtartása jobban működik azoknál a vállalatoknál, amelyek világosan megfogalmazott és megvalósított fenntarthatósági célokkal rendelkeznek. Azonban az a vélekedés ezzel kapcsolatban, hogy költséges. Ennek nem kell így lennie. A technológia fejlődése segít a vállalatoknak a jóval hatékonyabb és fenntarthatóbb működésben.

Darren Phelps
az Epson Europe üzleti értékesítési részlegének alelnöke
 

„A fő hangsúly a vállalati pénzügyek és a készpénz stabilizálásán lesz. A környezetvédelem és a fenntarthatóság háttérbe szorul, amíg vissza nem térünk a COVID előtti állapothoz.” – névtelen felmérési válaszadó, informatikai és technológiai részlegi szakértő, Y-generáció, Baltikum.

A helyreállítási programoknak egyértelműen támogatniuk kell a vállalkozás pénzügyeit, a munkavállalók jólétét, és eközben szem előtt tartaniuk a fenntarthatósági célokat is.

A fenntarthatóság versenyelőnyt biztosít, és javítja a márka megítélését. Egy tanulmány szerint a fenntarthatóként értékesített termékek 90%-a jobban teljesít, mint a hagyományos versenytársak termékei. Továbbá a munkavállalók több mint 70%-a szívesebben dolgozik szigorú környezetvédelmi célokkal rendelkező vállalatnál.

75% szeretné, ha a szervezet, ahol dolgozik, jobban odafigyelne a környezetvédelmi és társadalmi problémákra

Regionális különbségek annak megítélésében, hogy a fenntarthatóság befolyásolja az üzleti teljesítményt:

Leginkább így vélekedők

  1. Görögország
  2. Közel-Kelet

Legkevésbé így vélekedők

  1. Skandinávia
  2. Baltikum

Regionális különbségek a környezetvédelmi és társadalmi problémákhoz való hozzáállásban

Legnagyobb odafigyelés

  1. Törökország
  2. Közel-Kelet
  3. Görögország

Legkisebb odafigyelés

  1. Skandinávia
  2. Baltikum
  3. Belgium

Nem mindenki véli úgy, hogy a szervezetek a fenntarthatóságot helyezik a beszerzési döntéseik középpontjába: „Nem látok semmiféle törekvést a nagyobb vállalatokon belül afelé, hogy a fenntarthatóság legyen az első számú prioritás. A statisztikák lehetnek elképesztőek, de az ügyfelek nem azok alapján vásárolnak megoldásokat,”

Mark Moore,
ügyvezető igazgató, iDoc Services, Egyesült Királyság

78% úgy gondolja, hogy az erős fenntarthatósági adatok befolyásolják a márka megítélését és teljesítményét

 

Akik szerint a zöld technológiát fel kell használni a vállalat fenntarthatóságának javítására:

A horizontal bar chart showing Turkey at 73% and Nordics at 33%
Törökország73%
Közel-Kelet62%
Görögország63%
Olaszország57%
Spanyolország55%
Németország43%
Franciaország48%
Egyesült Királyság48%
Balkán-félsziget 45%
Hollandia35%
Közép-/Kelet-Európa45%
Belgium30%
Baltikum32%
Skandinávia33%

„A technológia dinamikusabbá teszi a kommunikációt, hatékonyabb munkaeszközöket biztosít és csökkenti a hulladéktermelést. Azonban hozzá kell kapcsolni az egyes vállalatok kultúrájához és értékeihez. Ez egy út, nem cél. Így tehát csak akkor hasznos, ha elősegíti, hogy a csapat elégedettebb, agilisabb és céltudatosabb legyen.”

Marisa Tendero,
vezérigazgató, Noabrands, Spanyolország

65% érzi úgy, hogy a fenntarthatóság fontosabb lesz a COVID után

4: A munkaadó tevékenysége

Az új munkavégzési módok új elvárásokat támasztanak a munkaadói infrastruktúra felé

A fenntartható szervezetté való válás az egyik feladat a kultúra megváltoztatásában. A vállalatok fenntartható beszerzési döntéseket hozhatnak meg, de ez csak egy része a megoldásnak. A fenntartható működés magában foglalja a technológiai fejlődés és a viselkedésbeli változás egyesítését. A vállalatvezető pozíciója rendkívül fontos.

Egy a Harvard Üzleti Karán végzett kutatás szerint a munkavállalók mintegy 16%-a távmunkában fog dolgozni jóval azután is, hogy elmúlik a járványveszély. A vegyes munkahelyek felé való elmozdulás azt jelenti, hogy a vállalatoknak felül kell vizsgálniuk infrastrukturális szükségleteiket.

A döntéshozóknak a vállalat teljes területén együtt kell működniük, hogy világosan lássák a környezetre és társadalomra gyakorolt hatásokkal kapcsolatos problémák megnövekedett szerepét döntéseik meghozatalában. Mivel ilyen sok változás lehetséges a technológia segítségével, nem meglepő, hogy kutatásunk szerint az informatikai döntéshozók vannak vezető szerepben.

 

Az Epson megjegyzése:

Ez rövid és egyben hosszú távú kihívást jelent. A világjárvány után a vállalatok fontolóra veszik majd, hogyan lássák el eszközökkel hibrid munkaerő-modelljeiket. Hosszú távon a technológiai innováció segíti a vegyes munkavégzésben dolgzókat abban, hogy mind a fenntarthatóságot, mind a hatékonyságot meg tudja valósítani a jövőben.

Darren Phelps
az Epson Europe üzleti értékesítési részlegének alelnöke

Az informatikai döntéshozók 79% a úgy véli, hogy a környezetvédelmi és társadalmi problémák szerepe növekedni fog az üzleti életben, illetve az üzleti döntéshozók 75% a látja a növekedést.

Regionális különbségek a fenntarthatóság üzleti jelentőségében a COVID-19 után:

Ahol a legfontosabb

  1. Közel-Kelet
  2. Törökország
  3. Görögország

Ahol a legkevésbé fontos

  1. Baltikum
  2. Skandinávia

Azonban fele annyi munkaadó, mint munkavállaló véli úgy, hogy a zöld technológia javítani fogja összességében a fenntarthatóságukat.

41% kontra 83%

„A vállalatok megváltoztatták munkafolyamataikat a világjárvány idején, és ez a jövőben is így marad többnyire. Az otthoni munkavégzés megváltoztatja a dokumentum- és kommunikációs folyamatokat, így a legjobb technológia megtalálása lehetőséget és kihívást jelent. Az otthoni munkavégzésnek kompaktnak, energiatakarékosnak, megbízhatónak és kevesebb kellékanyagot igénylőnek kell lennie annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a szervizelés, és hogy ne keletkezzen hulladék.”

Cristian Chelu,
CHR Electronics Braşov, Románia

A távmunka előnyben részesítése

Hollandiában, Spanyolországban, Belgiumban és Németországban részesítik leginkább előnyben a munkavállalók a távmunkát.

A Közel-Keleten, Közép-Kelet-Európában és Törökországban vállalnak legkevésbé szívesen távmunkát az emberek.

 

'Azok a munkavállalók, akik szerint munkaadójuk teljes mértékben beemelte a fenntarthatóságot a munkába való visszatérés és a helyreállítás irányelveibe:

A horizontal bar chart showing the Middle East at 40% and Balkans at 14%
Közel-Kelet40%
Németország37%
Törökország34%
Olaszország33%
Egyesült Királyság29%
Franciaország29%
Hollandia25%
Spanyolország21%
Belgium21%
Baltikum21%
Közép-/Kelet-Európa20%
Görögország17%
Skandinávia17%
Balkán-félsziget14%

A koronavírus arra ösztönözte a döntéshozók több mint 50% át, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a környezetvédelmi és társadalmi problémákra.

Regionális különbségek a fenntartható célok előre sorolásában:

Ahol leginkább elsődleges

  1. Németország
  2. Olaszország

Ahol legkevésbé elsődleges

  1. Balkán-félsziget
  2. Baltikum
  3. Görögország
 

5: A technológia szerepe

A fenntarthatóság előmozdítása nem feltétlenül problémás

Sok vállalkozás nem a „teljes képet” nézi, ha a fenntarthatóságról: például a napelemről vagy az elektromos flottáról kérdezik őket. Ezek problémásnak és drágának tűnnek. A valóságban sok egyszerűbb fenntartható „cserelehetőség" létezik, amelyek nagyban befolyásolhatják a vállalat ökológiai – és pénzügyi – sikerét.

Az Epson megjegyzése:

Ha az európai vállalkozások áttérnének a lézernyomtatásról az Epson hő nélküli üzleti tintasugaras technológiájára, akkor az így megspórolt energiával egy éven keresztül 800 000 elektromos autót lehetne működtetni, 152 millió euróval csökkennének az energiaköltségek és 410 millió kilogrammal kisebb széndioxid-kibocsátást érnének el, amely mennyiséget jellemzően 19 millió fa képes elnyelni egy év alatt. Az egyre elterjedtebbé vált otthoni munkavégzés miatt csökkent az ingázási idő és az energiaigény, és az így nyert környezetvédelmi előnyök mellett a vállalkozások továbbra is fenntartható döntéseket hozhatnak meg, amelyek javíthatják szén-dioxid-kibocsátásukat és költségvetésük végeredményét.

Darren Phelps
az Epson Europe üzleti értékesítési részlegének alelnöke
 

Vannak, akik újrahasznosított vagy alacsony szintű környezeti hatást gyakorló alapanyagokat használnak. Alternatív megoldásként hosszú élettartamú termék választásával hatékonyan lehet felhasználni az energiát és kis mennyiségű vagy nulla hulladék termelhető. Például a világítás az energiaköltség 20–50%-át teszi ki. A LED-izzókra való átállással és érzékelők telepítésével egy vállalat 9400 fontot takarított meg és 36 tonnával csökkentette a CO2-kibocsátását egy év alatt.

Fontos a fenntartható viselkedés ösztönzése, például a csak szükség esetén való nyomtatás, illetve elengedhetetlen a vállalat igényeinek legjobban megfelelő technológia kiválasztása is. A nyomtatók a vállalatok energiafogyasztásának kb. 10%-át teszik ki, ezért megkerülhetetlen a jó minőségben és fenntarthatóan működő nyomtató választása.

„Meg kell vizsgálnunk, hogy az elektromosság és az elektronika miként illeszkedik a körforgásos gazdaságba; eltávolodva a kitermelés-gyártás-kidobás modelltől egy olyan modell felé haladva, amelyben a termékeket a lehető leghosszabb ideig használjuk, megjavítjuk és karbantartjuk, illetve azok energiahatékonyabbak is.”

Susanne Baker
Klíma-, környezetvédelmi- és fenntarthatóságügyi igazgatóhelyettes, TECHUK

Az informatikai vezetők 79% a látja úgy, hogy nagyobb szerepet kapnak a környezetre és társadalomra gyakorolt hatással kapcsolatos problémák

Felmérésünk nem hivatalos bizonyítékai azt mutatják, hogy sok munkavállaló még mindig nem látja, hogy a technológia hogyan javíthatja a környezetre gyakorolt hatását

„Esti iskolák adminisztrációját végezzük, ezért a technológia csak a munkahelyi számítógépeinkre terjed ki. Csak korlátozott mértékű változást érhetünk el.”


A „baby boom” idején született válaszadó, marketing-oktatási terület Skandinávia

A munkavállalók 16% a számít több érintésmentes vagy intelligens technológiára a munkájában 21% számít arra, hogy több eszköz jut kevesebb felhasználóra

 

Ahol a legvalószínűbbnek tartják, hogy változások lesznek az eszközhasználatban a Covid után:

A horizontal bar chart showing Turkey at 91% and Nordics at 30%
Közel-Kelet91%
Spanyolország84%
Törökország80%
Egyesült Királyság76%
Olaszország74%
Franciaország70%
Belgium69%
Görögország68%
Hollandia66%
Németország62%
Közép-/Kelet-Európa49%
Balkán-félsziget42%
Skandinávia36%
Baltikum30%

Ahol a legvalószínűbbnek látják az eszközhasználatban való változásokat:

  1. Informatika és telekommunikáció
  2. szakmai és üzleti szolgáltatások
  3. építkezés és tervezés

Ahol a legkevésbé látják valószínűnek:

  1. egészségügy
  2. állami és közszféra
  3. kiskereskedelem és logisztika

Az energiahatékonyság, a tartósság és a minimális hulladéktermelés a munkavállalók legfontosabb fenntarthatósági elvárásai.

Ahol a legnagyobb igény van erre:

  1. Görögország
  2. Németország

Ahol a legkisebb igény van erre:

  1. Balkán-félsziget
  2. Belgium

„Az embereknek az a benyomásuk, hogy a fenntartható technológia hatása csekély, de ha mindannyian megteszünk egy apró lépést, akkor a hatás nagy lehet.”

Cristian Popa, Expert Copy Service, Románia

6: Visszatérés a munkahelyre

A biztonság, a hatékonyság és a fenntarthatóság nagy mértékben befolyásolja a jövőbeni munkahelyek sikerességét

Nem kétséges, hogy a munkavállalók ma már máshogyan tekintenek a munkájukra a COVID után. Miután látták az életminőség, a fenntartható viselkedés és a munka/magánélet egyensúlyának lehetséges javulását, a munkavállalók szeretnék megtartani és továbbfejleszteni ezeket a pozitív hozadékokat.

A munkáltatók munkahelyre való visszatérési és helyreállítási terveiben található számos szempont között azonban úgy tűnik, hogy a környezeti és társadalmi szempontok nem igazán szerepelnek a prioritások listáján.

A munkavállalók jobban támogatják a távmunkát, mint az őket foglalkoztató vállalatok, és ebből elégedetlenség fakadhat, ha az elvárásokat nem sikerül kezelni. Azok, akik képesek fenntartani a távmunkamodellt, tisztában vannak azzal is, hogy felelősségteljes forrásból származó otthoni munkavégzési technológiára van szükség. Ez nem utolsósorban azért is van így, mert az adókedvezményektől és más kezdeményezésektől függetlenül a munkavállalók a saját otthoni energiaforrásaikat használják.

 

Az Epson megjegyzése:

A személyi biztonság kiemelt helyen szerepel a munkavállalók fontossági listáján, és olyan okosabb munkavégzési mintákat és közösen használt technológiát fognak keresni, amelyek lehetővé teszik az érintés nélküli interakciót, például a távnyomtatást, a helyszínen kívüli szervizelést vagy a mágneskártyák használatát, amelyekkel nem szükséges megérinteniük a több ember által használt gépeket.

Darren Phelps
az Epson Europe üzleti értékesítési részlegének alelnöke

A munkaadók sokkal jobban bíznak a fenntarthatóságban, mint a munkavállalók:

A munkavállalók 25% a gondolja úgy, hogy a környezetvédelmi és társadalmi problémák 100%-ban be lettek építve a munkahelyre való visszatérési tervekbe, míg a munkaadók 29% a látja így a kérdést.

A munkavállalók több mint kétszer nagyobb számban tartják fontosnak a távmunkát, mint a munkaadók:

a munkavállalók 28% a
míg a munkaadók 12% a

„A COVID okozta egészségügyi válság felgyorsította társadalmunk meglévő tendenciáit, és feltárta a produktívabb, nyitottabb és környezetbarátabb gazdasági és társadalmi modell felé való elmozdulás lehetőségét.”

Albert Carné,
a spanyolországi Banc Sabadell fenntarthatósági igazgatója
 

58% A visszatérő munkavállalók több mint fele (58%) arra számít, hogy a közösen használt berendezéseket felülvizsgálják

Icons of a lightbulb, a plug with leaves on the cable, and a tied bag with the recycling logo

A távmunkát végző munkavállalók szeretnének hozzájárulni a fenntarthatósághoz:

70% véli úgy, hogy az otthoni munkavégzési technológiában a tartóssági, az energiahatékonysági és a hulladéktermelés-csökkentési szempontok közül legalább az egyik fontos.

 

7: A generációs és az üzleti érettség árnyaltsága

A fiatal munkavállalók és az ügyfelek jelentik majd a meghatározó hangot a következő évtizedben

Az életkor nagy hatással van arra, hogy a szervezetek hogyan reagálnak a fenntarthatóság által támasztott követelményekre, de mint azt kutatásunk bizonyítja, nemcsak a válaszadók életkora az egyetlen tényező. Az „idősebbek” általában elutasítóbbak a környezetvédelmi és társadalmi problémákkal szemben, míg a „fiatalabbak” gyakran nyitottabbak.

Az Epson megjegyzése:

Az idősebb népesség véleményét nem szabad „fenntarthatatlannak” tartani. A környezetvédelmi és társadalmi problémák iránti ambivalens hozzáállás ellenére az idősebb munkavállalók és az érettebb vállalatok egyaránt nagyra értékelték a tartósságot, az energiahatékonyságot és a hulladéktermelés csökkentését.

Darren Phelps
az Epson Europe üzleti értékesítési részlegének alelnöke
 

„Az egyre több Y-generációs vállalkozó és üzleti döntéshozó valóban komolyan veszi a fenntarthatóságot” – mondta Mark Williams, az egyesült királyságbeli BlueLeaf fenntarthatósági és vállalati igazgatója.

A megalapozottabb szervezetek (10 évnél hosszabb ideje fennállóak) és a „baby boom” idején születettek (54 évesek és annál idősebbek) számára voltak a legkevésbé fontosak a környezetvédelmi és társadalmi problémák, míg a Z-generáció (22 évesnél fiatalabbak) és az Y-generáció (22–37 évesek) tagjai és a start-upok elsődleges fontosságúnak jelölték meg ezeket a problémákat. Ez azért fontos, mert ezek az értékek a fiatal fogyasztóknál is tükröződnek.

„Egyre több vásárlónk, különösen a fiatalok értékelik azt, ha a vállalatoknak a puszta gazdasági hasznon kívül más céljuk is van.” Elena Valderrábano, a spanyolországi Telefónica vállalat etikai és fenntarthatósági igazgatója.

A Z-generáció valószínűbbnek tartja, hogy a környezetre és társadalomra gyakorolt hatás szempontjai sokkal fontosabbak lesznek a Covid után:

A vertical bar chart showing Gen Z (under 22) at 75% and Baby boomer (54+) at 55%
Z-generáció (22 évnél fiatalabbak)76%
Y-generáció (23–37 évesek)71%
X-generáció (38–63)61%
a „baby boom” idején születettek (63+)55%

Konklúzió

A koronavírus-járvány felgyorsította az üzleti és fogyasztói viselkedés és elvárások változásait. A járvány fő szakaszában a szervezetek természetesen a járvány okozta pénzügyi nyomásra összpontosítottak. Amint azonban a nemzetek a helyreállításra kezdtek törekedni, a környezetvédelmi és társadalmi problémák egyre nagyobb figyelmet kaptak.

Kutatásunkból kiderült, hogy szinte minden megkérdezett nemzet munkavállalói nagyon szívesen látnák, ha szervezeteik olyan kezdeményezésekre összpontosítanának, amelyek személyes jólétüket helyezik előtérbe a munkába való visszatérés során, ha olyan struktúrákat hoznának létre, amelyek figyelembe veszik a munka és az élet egyensúlyának változó megközelítéseit, és ezt olyan módon tennék, amely megőrzi, sőt javítja a környezet egészét.

Döntő fontosságú, hogy az üzleti vezetők és döntéshozók ezeket a változásokat lehetőségnek tekintsék a vállalat kínálatának és márka-megítélésének javítására, valamint a környezetre és társadalomra gyakorolt hatás mellett olyan költséghatékonyság biztosítására, amely a vállalkozás számára pénzügyi előnyt jelent. A fenntarthatóság üzleti szempontból rendkívül jelentős erőforrás, és itt az ideje a cselekvésnek.

Az Epson 2021-es Fenntartható Munkakörnyezet Indexének javaslatai

  • Az intelligens technológiára való átállás felgyorsítása, elősegítve a természetes társadalmi távolságtartást és a termelékenységet
  • Távdiagnosztikai technológiák használata a berendezések meghibásodása, az állásidő, a szervizköltség és a személyes találkozások csökkentése érdekében
  • Olyan együttműködési technológiák használata, amelyek lehetővé teszik a csapatok számára, hogy távolról is kapcsolatba léphessenek egymással az erőforrások megkettőzése nélkül, és amelyek hatékonyabbá teszik a vegyes munkavégzést
  • Olyan technológia választása, amely megfelel a fenntarthatóság teljes körű megközelítésének, beleértve annak gyártását, energiafelhasználását, robusztusságát (azaz tartósságát) és a minimális hulladékgazdálkodást.

PDF letöltése

 

„A válság hevében irányt kellett váltanunk, és a prioritás a társadalmi és a pénzügyi stabilitás lett. Azonban a zöld törekvések helyreállítása is napirenden van. E téma újra fontossá vált, és azt gondolom, hogy a litván üzleti közösség tudatosabb és nyitottabb, illetve jobban lépést tart a társadalommal, mint gondolnánk.

Karolina Semionovaitė,
a litván „Swedbank” fenntarthatósági igazgatója

Lépjen kapcsolatba velünk még ma

A programmal kapcsolatos további információkért adja meg az adatait lent, és az Epson képviselője kapcsolatba fog lépni Önnel.

TOVÁBBI IGÉNYEI VANNAK?
A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező.